Tenyésztési szabályzat

1. Bevezető

1.1.
A Tenyésztési Szabályzat kötelező érvényű minden Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (továbbiakban MEOE) tagra és Német Vizsla Klub Egyesület (továbbiakban NVK Egyesület) tagjára, akik a MEOE által vezetett, az FCI által elismert származási lapra tartanak igényt.
Tenyészteni csak FCI származási lappal rendelkező kutyákkal lehet, amelyek az FCI standardben meghatározott megfelelő küllemmel és temperamentummal rendelkeznek, funkcionálisan egészségesek és örökletes betegségektől mentesek, valamint regisztrálva vannak egy FCI által elismert törzskönyvben vagy függelékben. Továbbá teljesítik jelen szabályzat követelményeit.

1.2.
Az FCI Tenyésztési Szabályzata alapján egy kutya akkor mentes örökletes betegségtől, ha egészségesen örökíti a fajta jellemzőit, típusát és tipikus temperamentumát anélkül, hogy bármilyen lényeges örökletes hiányosságot mutatna, amely gyengítené az utódok funkcionális egészségét. A tenyésztés során mellőzni kell minden olyan jellegű túlzást, amely a kutyák funkcionális egészségének károsodását okozhatja.

1.3.
Csak funkcionálisan egészséges kutyák tenyészthetők. A tenyésztő felelősséggel tartozik azért, hogy az általa tenyésztésbe vont kutya a viselkedési és a testi adottságainál fogva alkalmas a tenyésztésbe vételre. A tenyésztőnek jó körülményeket kell biztosítania a tenyész egyedek részére, ami megfelel a fizikai és lelki igényeiknek és az utódok fejlődésének, szocializálódásának.

1.4.
Nem lehet kutyát tenyészteni a fajta standard-ében felsorolt kizárásra okot adó hibákkal, valamint rejtettheréjűséggel (kryptorhizmus), félheréjűséggel (monorhizmus), illetve örökletes, vagy az életvitelt lehetetlenné tevő betegségekkel.

2. Minősítési rendszer

A minősítési rendszernél kiemelt fontosságú a munkabeli képességek- és a küllem minősítése. Ezért a következő pozitív kiemeléseket alkalmazza az NVK Egyesület az eredmények minősítése során.

2. 1. Tenyészszemle minősítése
A tenyészszemlén nem tenyészthető, tenyészthető és tenyésztésre javasolt minősítések kerülnek kiadásra. Tenyésztésre javasolt minősítést csak abban az esetben kaphat egy kutya, ha a nagyon jó küllem mellett a képességvizsgán és ŐTV-n minősíthető eredménnyel teljesít.
A kutyák tenyésztésbe vétele esetén a küllemük megítélésénél csak a standardból kizáró hibák vizsgálatára korlátozódik. A tenyészszemle- és képességvizsga és ŐTV szabályzat a tenyésztési program része.
Eredményes ŐTV –Őszi Tenyész Vizsga - nélkül nem lehet tenyészteni.

2. 2. Kiállítási eredmények minősítése
A Hungária Junior Championátus (HJCH), a Hungária Championátus (HCH), valamint a Nemzetközi szépség championátus (ICH) címek is kiadásra kerülnek.
Munkaosztályban való induláshoz: ŐTV vagy MVV szerzett eredményes minősítés szükséges.
HCH: megszerzéséhez munkából ŐTV pontszámainak 75%-át teljesíteni szükséges.
Az ICH-hoz az FCI előírása szerint – minősített kutyával –MVV eredményes minősítése szükséges.

2. 3. Munkaeredmények minősítése
Munkaeredmények elérhetők hazai illetve nemzetközi CACT és CACIT versenyeken. A Hungária Munka Championátus (HFTCH) cím feltétele legalább két hazai munkaversenyen CACT cím elnyerése.

2. 4. Szűrővizsgálatok eredményei
A tenyésztésbe vétel feltétele a német vizsláknál csípőizületi röntgenvizsgálatra történő szűrés.

Csípőizületi dysplázia (HD) szűrés:
A vizsgálat időpontjában a kutyának a 12 hónapos kort be kell töltenie. A kutya törzskönyvét be kell mutatni a vizsgáló állatorvosnak, aki köteles az egyed azonosságát ellenőrizni és igazolni azt. A röntgenfelvételen annak azonosíthatóságának érdekében szerepelnie kell a kutya tetoválási, vagy mikrochip számának. Az NVK Egyesülettel szerződésben lévő, az egyesület által megjelölt állatorvosoknál lehet a szűrést végeztetni. A HD vizsgálatra vonatkozó szűrőlap mellékelve. Kapják: 1. HD Központ, 2. Állatorvos, 3. Tulajdonos.

Lebonyolítási rend: az állatorvos 15 napon belül elküldi a HD Központnak, ahol azonnal számítógépes nyilvántartásba kerül, és bevezetik a törzskönyvbe.
Tenyészthetők az „enyhe”, „majdnem mentes” és „mentes” HD minősítésű kutyák.

3. Tenyésztése vétel szabályai

3. 1 Tenyésztésbe vétel feltételei
3.1.1.
Csak egészséges egyedekkel, az állatvédelmi törvény követelményeinek betartásával szabad kutyát tenyészteni. Tenyészkutyák és kölykök részére megfelelő tartást kell biztosítani. Ehhez alapvető feltétel a tiszta, a fajtának megfelelő tartás, gondos ápolás, elegendő szabad kifutó és emberi odafigyelés.

3. 1. 2.
Tenyésztésbe csak olyan német vizslák állíthatók, akik:
a/ a MEOE által kiadott az FCI és az NVK Egyesület által elismert származási lappal rendelkeznek,
b/ „tenyészthető” minősítést szereztek az NVK Egyesület tenyészszemléjén, és
c/ egészségügyi követelményeket teljesíti:
A tenyészegyed rendelkezzen a következő orvosi vizsgálatokkal:
- csipő-dysplázia eredménnyel (enyhe, majdnem mentes, mentes fokozattal).
Tenyésztésből kizáró egészségügyi okok:
- terhelt minősítésű csípő izületi dysplázia (közepes),
- Etrópium, Entrópium pozitív eredmény.
Az NVK Egyesület a „B” származási lapot nem fogadja el.
Amennyiben az importált német vizsla a származási országban nem lett tetoválva vagy mikrochippel ellátva, akkor nem lehet a származási lapját honosítani. Az országban átmenetileg tenyésztés ill. kiállítás céljából tartózkodó kutyákra ez nem vonatkozik, de az azonosításuk kötelező. Import kutyák csak honosított származási lappal szerepelhetnek.

3.1.3.
Olyan német vizslát, amelyeknek a szülei az NVK Egyesület tenyésztés engedélyét nem kapták meg és ezért külföldön lettek tenyésztésbe állítva, az NVK Egyesület törzskönyvébe nem vehetők fel.

3.1.4.
Az Európai Unióból vemhesen importált szukáknak esetében a származási országból származó tenyésztési engedélyt az NVK Egyesület elfogadja. Minden más esetben a vemhesen importált szukáknak az ellést követő lehető legközelebbi alkalommal kell megszerezni az utólagos tenyésztési engedélyt. Az alom bejelentése után a származási lapok, kiadása addig szünetel. Az alombejelentőhöz csatolni kell az eredeti fedeztetési igazolást, különben a kiskutyák nem vehetők törzskönyvi nyilvántartásba.

3. 1. 5.
Az importált kanok esetén, ha a kutya az Ausztriában vagy Németországban tenyészthető címet szerzett, akkor azt az NVK Egyesület elfogadja. Minden más importált kan esetében, még akkor is, ha külföldi Champion címük van, csak az NVK Egyesület tenyészszemléjén szerzett „tenyészthető” minősítés után lehet tenyésztésbe állítani.

3.1.6.
Külföldi fedeztetésnél NVK Egyesület tenyésztésbe vétel feltételei mérvadóak. Külföldi fedeztetés: csak az FCI által elismert származással rendelkező kannal és az FCI által elismert törzskönyvező szervezet fedeztetési igazolása alapján.

3. 1. 7.
Ezektől a szabályoktól eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet.

3. 2 Tenyésztési jogok átruházása – Bérleti szerződés:
Előírás szerint az alom tenyésztőjének az tekinthető, aki a fedeztetés időpontjában a szuka tulajdonosa. A szuka vagy a fedezőkan tenyésztésre vonatkozó használati jogát át lehet ruházni egy harmadik félre szerződés által, ugyanez vonatkozik a befedeztetett szuka eladásakor létrejövő tenyésztői jog átadásra. A tenyésztési jogok átruházását - bérleti szerződést - kötelező írásban rögzíteni még a fedeztetés előtt. A bérleti szerződést mellékelni kell a fedeztetési jegyhez, amelynek világosan körvonalaznia kell a két szerződő fél jogait és kötelességeit. Jelen szabályzat a szuka „bérlőjét” tekinti tulajdonosnak a fedeztetés időpontjától kölykök leválasztásig (10 hetes kor).

3. 3. Tenyésztési alapszabályok:
A megszületett kölykök, - ha azonos fajtájú fajtatiszta kutyáktól származnak, amelyek rendelkeznek FCI által elismert származási lappal és megfelelnek jelen szabályzat előírásainak - származási lapot kapnak és jogosultak FCI által elismert pedigrékre. A megszületett kölyköket a szuka tulajdonosának „Alombejelentő” alkalmazásával be kell jelenteni regisztrációra a leválasztás előtt olyan időben, hogy a kölykök egyedi megjelölése (chip, tetoválás) még a tenyésztőnél megtörténhessen. Ha a kutya eladása nem Magyarországra történik, akkor az új tulajdonos nevére szóló export pedigrét kell kiállíttatni.

3. 4. A tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső határai:
3. 4. 1.
A kan kutyákat legkorábban 18 hónaposan lehet tenyésztésbe állítani, felső korhatár nincs.

3. 4. 2.
A szuka kutyát legkorábban 18 hónaposan-, legkésőbb 8 évesen lehet pároztatni.

3. 4. 3.
A szuka kutya 6 almot nevelhet fel, a továbbiakban minden pároztatás előtt az NVK Egyesület tenyésztésvezetőjétől engedélyt kell kérni a pároztatáshoz a szuka kutya bemutatásával. Ezzel a korlátozással célunk, hogy nem megfelelő kondíció ill. betegség esetén ne lehessen tenyésztésben tartani a szukákat.

3. 4. 4.
Ezektől a szabályoktól eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet.

3. 5. Két kölykezés közötti idő
3.5.1.
Két kölykezés között a szukánál egy tüzelést ki kell hagyni. A német vizslánál a normális alomszámnak a 8 kölyök számít.

3.5.2.
Ha egy alomban 8 kölyöknél több van, akkor a tenyésztő köteles vagy dajka-kutyát használni, vagy a kölykök póttáplálásáról gondoskodni úgy, hogy az anyakutya kondíciója ne csökkenjen, és életét ne veszélyeztesse. A dajkakutyát – amennyiben elhullik az anyakutya vagy nincs teje – be kell jelenteni, amit a felügyelő szúrópróbaszerűen ellenőriz.

3. 5. 3.
Két császármetszés után a szuka kutyát ki kell vonni a tenyésztéstől.

3.5.4.
A törzskönyvezés bejegyzi a szuka származási lapjára és az állomány nyilvántartásba az ellési dátumot, az alomszámot, az alomhoz tartozó kölykök törzskönyvi, vagy mikrochip számát.

3. 5. 5.
Ezektől a szabályoktól eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet.

3. 6. Elsőfokú rokonok közötti pároztatás
3.6.1.
Elsőfokú rokonok közötti pároztatás csak a tenyésztésvezető előzetes engedélye alapján lehetséges, különösen indokolt esetben. A tenyésztésvezetőnél írásban, a pároztatás indoklásával kell engedélyt kérni. Ilyen pároztatás: apa és leánya, anya és fia, testvérek egymással.
Az elbírálás ideje max.: 30 nap.

3. 7. Életteljesítmény
3.7.1.Kanok
A tenyészengedélyhez jutott kanok a kan tulajdonos saját tenyész szukáinak fedezésén kívül évente 10-szer fedezhetnek, és a 20. fedezés után utódellenőrzés keretében kerül elbírálásra, hogy a kan korlátlan fedezési engedélyhez jut a továbbiakban, vagy korlátozás alá esik, vagy a tenyészengedélyét bevonja az NVK Egyesület.

3.7.2.Szukák
A szukáknak maximális 6 db alma lehet az élete során. Utódszámra nincs ezen a kereten belül korlátozás.

3. 7. 3.
Ezektől a szabályokból eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet.

3. 8. Fedeztetés feltételei
3.8.1.
A fedeztetés előtt a tenyészállatok tulajdonosai kötelesek meggyőződni arról, hogy a tenyésztési szabályzatban rögzített feltételeknek a hozzá párosított egyed megfeleljen.

3.8.2. Fedeztetésijegy
A szabályos fedeztetésnél a fedezőkan tulajdonosa kiállít egy, a nevére vásárolt és nyilvántartott fedeztetési jegyet. (Nem átruházható!) Aláírásával igazolja, hogy szemtanúja volt a fedeztetésnek és az első két példányt átadja a szuka tulajdonosának. A fedeztetési jegy első példánya a törzskönyvezés alapbizonylata, a második példány a fajtaklubot illeti meg, a harmadik példánya a kantulajdonos tulajdonában marad.

3.8.3.Fedeztetésidíj
A fedezőkan tulajdonosának joga van arra, hogy csak a fedeztetés ellenértékének megadása után írja alá és adja át a szuka tulajdonosának a fedeztetési jegyet. Biztosítékként azonban nem tarthatja vissza a szukát.

3. 8. 4.
Importált fedezőkanoknál csak olyan származási lap ismerhető el, amely az NVK Egyesület által kiadott, honosított számmal lett ellátva.

3.8.5.
Adminisztratív szempontból mesterséges megtermékenyítésnek az állatorvos által végzett beavatkozást tekintjük. Amennyiben a beavatkozás során mind a kan, mind a szuka jelen van, akkor az állatorvos igazolást ad arról, hogy a kan és a szuka egyedi azonosításáról meggyőződött.
Friss és fagyasztott sperma felhasználása esetén (amikor az apaállat nincs jelen) az állatorvos igazolást ad ki a termékenyítés tényéről. Az igazolás során a beérkező dokumentumok alapján igazolja a kan kutya kilétét.
Az alombejelentés során a szukatulajdonos köteles az eredeti kísérődokumentumokat az alombelentő mellé csatolni.
A spermát biztosító fedezőkan tulajdonosának adnia kell egy aláírt fedeztetési igazolást a szuka tulajdonosának az állatorvos által kiadott igazolás mellé.

3.8.6.
Az átmenetileg az országban tartózkodó fedező kanok esetében a származási lapon szereplő törzskönyvi számot kell elfogadni.

3. 9. Alombejelentés
3.9.1.
Az alombejelentőt az egyesületnél lehet beszerezni. Az alombejelentőt a tenyésztőnek kell olvashatóan és hiánytalanul kitöltenie. Először a kanokat, azután pedig a szukákat kell felsorolni. A tökéletesen kitöltött alombejelentőhöz csatolni kell a szuka, és a kan tenyész engedélyének és származási lapjának mindkét oldali fénymásolatát. Továbbá csatolni kell a fedeztetési igazolást és az esetleges kiállítási eredményének és a szűrővizsgálatok másolatát is.

3.9.2.
Minden év december 31-én az aktuális évre vonatkozó alomnyilvántartás és ellésbejelentés bezárul.

3. 10. Az alom törzskönyvezés szabályai
3.10.1.
Minden, a MEOE keretein belül tenyésztett és regisztrált kutyát állandó és hamisítás ellen biztosított egyedi azonosítóval kell ellátni (pl.: tetoválás, mikrochip), amely fel van tüntetve a származási lapon.

3.10.2.
Megkülönböztetés (pl.: felülbélyegzés) nélküli származási lapot csak azok az utódok kapnak, melyeknek szülei a fajtagondozó szervezet által támasztott feltételeknek is megfelelnek.

3. 10. 3.
Az almot abban az országban kell regisztrálni, ahol a szuka tulajdonosa állandó lakhellyel rendelkezik. Tehát a MEOE csak annak a szukának az almát törzskönyvezi, amelynek a tulajdonosa magyarországi állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik.

3.10.4.
Ha „az állandó lakóhelyet” törvényesen nem lehet meghatározni, a szuka tulajdonosának joga van az almot világra hozatni és törzskönyvezni a MEOE-nál, ha a fedeztetés
időpontjában Magyarországon lakik és teljesülnek az alábbi feltételek:
- a tulajdonosnak teljesítenie kell a MEOE tenyésztési követelményeit,
- a tulajdonosnak be kell szereznie egy igazolást, amelyet az illetékes helyi hatóságok adtak ki azon a helyen, ahol lakik, jelezve, hogy Magyarországon marad (megszakítás nélkül) minimum 6 hónapon keresztül. (lakcímkártya alapján)
Kivételek tehetők azokban az esetekben, ha a kutyák tenyésztője egy olyan országban lakik, amelynek nincs FCI által elismert törzskönyve. Ez a tenyésztő regisztráltathatja az almot abban az országban, amely FCI által elismert törzskönyveket vezet.

3. 10. 5.
Egy alomból származó kölyköket csak egyben, egy alkalommal lehet regisztráltatni.
Ha a kölykökről 6 hónapos korukig nem kerül beadásra „Alombejelentő”, akkor csak DNS vizsgálat birtokában lehet a regisztrációt elvégeztetni.

3.10.6.
A szukát csak egy kan fedezheti be. Ha ez nem így történt, akkor, a tenyésztő költségére, DNS vizsgálattal bizonyítani kell, hogy melyik kölyök, melyik kantól származik.

3. 11. Kennel nevek, kennel-névvédelem
3.11.1.
A kennel név a kutya családneve. Minden kennel névnek írott és kiejtett formában különböznie kell már védett kennel nevektől. Ezt a tenyésztők személyes használatra kapják és az összes általa tenyésztett egyedet – illetve fajtát-, ezzel a családnévvel kell törzskönyveztetni. A kennel név nem átruházható, kivéve örökösödést családtagok között.
A kennel nevet nem lehet megváltoztatni. Kennel nevet a tenyésztő halála után, az utolsó alomtól számított 10 év elteltével lehet újra engedélyezni.
Az importált egyedet, nevét a saját kennel névhez csatolni szigorúan tilos.
A kennel nevek szigorúan személyesek.

3.11.2.
A kennel nevet idejében az alom bejelentése előtt a megfelelő formanyomtatványon kell a MEOE-nél igényelni.

3.11.3.
A kennel létesítmény helységváltoztatása esetén a tenyésztőnek közölnie kell az új címet újabb kennel megtekintésre.

3.11.4.
Olyan tenyészszukák esetében, amelyeknek tulajdonosai különböző FCI tagországokhoz tartoznak, szerződést kell felmutatniuk a kennel névről és a tulajdonjogról.

3.11.5.
Ha a tenyészkutyák több személy tulajdonában vannak, akkor erről a tulajdonosok között írásos szerződést kell kötni, amelyből az egyes tulajdonosok jogai és kötelességei világosan kitűnnek.

3.11.6.
Szankciók: 3. pontban leírtak bármely feltételének be nem tartása esetén a kutyák származási lapot nem kaphatnak

4. Teljesítmény vizsgálati szabályzat

4. 1 Tenyészszemle szabályzat
4. 1. 1. A tenyészszemle célja
Csak egészséges, sajátosságaikra jellemző, kifogástalan és a standard követelményeknek megfelelő német vizsla tenyésztésre való használata engedélyezett az NVK Egyesületben. Tenyésztésre alkalmatlan német vizslát a tenyésztésből ki kell zárni.

4. 1. 2. Tenyészszemle rendezvények
Tenyészszemle csak az NVK Egyesület vezetősége által kiírt helyen és időpontban tartható, melyet országos szakirányú folyóiratokban közzé kell tenni megfelelő időben. A tenyészszemle bíróit a vezetőség döntése alapján az NVK Egyesület elnöke kéri fel.
A tenyészszemlék számát az NVK Egyesület vezetősége évente igény szerint határozza meg. Főtenyészszemlét évente egy alkalommal szervez. Az NVK Egyesület vezetőség szükség esetén több főtenyészszemlét is rendezhet, amelyet a Klub éves programjában meghirdet.

4. 1. 3. Tenyészszemle bíró
A tenyésztésengedélyezés végrehajtásához tenyészszemle bíró, az NVK Egyesületnél felkészített és vizsgát tett bíró bírálhat. A főtenyészszemlén az NVK Egyesület vezetősége jól képzett, az FCI által is elismert bírót hív meg, mint tenyészszemle bírót. A bírónak az NVK Egyesület tenyésztésvezetője által tartott tájékoztatáson kell részt venni, ahol megismerik az NVK Egyesület tenyésztési szabályzatát. Főtenyészszemlén minimum két bíró, tenyészszemlén egy bíró bírálhat.

4. 1. 4. Tenyésztés-engedélyezési bizottság
4.1.4.1.
A tenyésztésengedélyezési bizottság áll az NVK Egyesület tenyésztési vezetőjéből, az NVK Egyesület elnökéből ill. megbízottjából, tenyészszemle bírókból és a fajta tenyésztési felelőséből. Pl.: Weimári vizsla.

4.1.4.2.
A tenyésztésengedélyezési bizottság dönt minden kétséges kérdésben, ami a tenyésztésengedélyezés alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos és a végrehajtási rendelkezésekben nincs szabályozva. Hibás tenyésztésengedélyezési döntéseket a tenyésztésengedélyezési bizottság érvényteleníti.
Lehetnek olyan tények, amelyek kynológiai okokból a tenyésztésre való használatot korlátozzák, vagy tiltják (pld: örökleges betegségek az utódoknál, idegrendszeri tulajdonságok fellépésé: emberrel szembeni agresszivitás ill. túlzott félénkség), a tenyésztésengedélyezési bizottság a tenyésztési engedélyt érvénytelenné nyilváníthatja, feltételeket és korlátozásokat állapíthat meg vagy egy újabb bemutatást, kérhet. A végleges döntésig a tenyésztésengedélyezési bizottság a tenyésztési engedélyt ideiglenesen felfüggesztheti. Panasz e felfüggesztés ellen nem lehetséges.

4.1.4.3.
A tenyésztés-engedélyezési bizottság döntése ellen az NVK Egyesület vezetőségéhez lehet 15 napon belül fellebbezni. Az itt született döntés végleges.

4. 1. 5. Záró rendelkezések
4.1.5.1.
A tenyészszemle szabályzat és a végrehajtási rendelkezések az NVK Egyesület tenyésztési szabályzatának alkotórésze.

4.1.5.2.
Ez a tenyészszemle szabályzat a tenyésztő szervezet elismerésének időpontjából lép életbe, végrehajtás ütemezéssel. A tenyésztési szabályzatot az NVK Egyesület folyamatosan kívánja bevezetni.

4. 1. 5. 3.
Az ez idáig kiadott tenyésztési engedélyekkel kapcsolatban a Tenyésztés-engedélyezési Bizottság dönt.
A Tenyésztési engedélyt egy életre adja ki a NVK Egyesület. Azonban ha tenyésztési szabályzat kritériumának nem felel meg az egyed, akkor a tenyésztési engedélyt vissza kell vonni.

4.1.5.4.
Tenyészkanoknak főtenyészszemlén kötelező részt venni, legalább egy esetben 30 hónapos korig. Főtenyészszemlén csak ŐTV letétele, HD bevizsgálás és tenyészszemle tenyészthető minősítés után vehet rész, amit szintén 30 hónapos korig kell letenni.
30 hónapos korig – amennyiben 18 hónapos kort betöltötte és teljesítette az ŐTV-t, HD bevizsgálást és tenyészszemlén a tenyészthető minősítést megkapta, de a főtenyészszemlén nem vett részt, ideiglenes tenyésztési engedélyt kap.

4. 1. 6. A tenyészszemle végrehajtási rendelkezései
4.1.6.1.
A tenyészszemlét ott kell tartani, ahol elegendő hely van a megfelelő mozgáshoz. A helyszínen kell lennie az NVK Egyesület egyik területi tenyésztési felelősének, aki az azonosítást végzi a bírálat előtt.

4.1.6.2.
A nevezés a teljesítményvizsgákra írásban, legkésőbb 30 nappal a vizsga napja előtt a Rendező szerv képviselőjének címén kell, személyesen, postán, vagy faxon a törzskönyv másolatával, vizsga díját igazoló lap másolatával, nevezési lapon történik.

4. 1. 6. 3.
A vizsga rendezőjének feladatai:
- az adatok teljességét és helyességét felülvizsgálja,
- az NVK Egyesület elnökét tájékoztatja a nevezések helyzetéről,
- a tenyésztés engedélyezési jegyzőkönyv adatainak /bírálati lap/ előzetes kitöltése,
- a tenyésztés engedélyezés iratairól összesítő készítése, és továbbítása a NVK Egyesület hivatalos címére.

4. 1. 7. A feltételek a részvételhez
4.1.7.1.
A tenyészszemlén csak olyan német vizsla vehet részt, amely az NVK Egyesület által elismert származási lappal rendelkezik. Betegségre gyanús, vagy beteg kutyát nem szabad felvezetni. A tüzelő szukákat a tenyésztés engedélyezés megkezdése előtt a rendezőnek be kell jelenteni: ez szabályozza a részvételt. Minden német vizslának a tetoválási vagy mikrochip szám alapján azonosíthatónak kell lenni. Azonosíthatatlan kutya nem bírálható.
Kanoknak és a szukáknak legalább 12 hónaposnak kell lennie.

4. 1. 7. 2.
A tenyésztés engedélyezés napján a következő iratokat kell bemutatni:
- Eredeti származási lapot.
- Az addig megszerzett eredményeket igazoló iratokat (pl: ŐTV, HD bevizsgálás)
- A tenyésztés engedélyezés helyszínére való belépéskor a kutya érvényes oltási könyvét kell bemutatni.

4. 1. 8. Vizsga lefolyása
A vizsgáról minden bemutatott német vizsla részére az NVK Egyesület által kiadott formanyomtatvány kerül kitöltésre, melyek az irattárban lefűzésre, az eredményük pedig számítógépes feldolgozásra kerül.

4. 1. 8. 1.
A standardnak megfelelő kinézet és mozgás elbírálása:
- a német vizslákat lényeges segítség nélkül kell bemutatni a bírónak (vezetés tempós ügetésben, laza pórázon). Minden német vizslát tisztán kell bemutatni.

4.1.8.2.
A tenyészszemle jegyzőkönyvet minden kutya bírálata közben jegyző rögzít a bírók diktálása alapján. A kutya tulajdonosa/birtokosa megkapja ennek a jegyzőkönyvnek az eredeti példányát, amelyet tenyészszemle bíró aláír. A jegyző feljegyzi a tenyészszemle eredményét a kutya eredeti származási lapjára. A tenyésztésengedélyezés után a kutya tenyésztése megengedett, amennyiben az NVK Egyesület Tenyésztési Szabályzatában előírt további feltételeknek megfelel.

4.1.8.3.
A német vizsla fajták standard előírásaiban megnevezett hiányosságokat súlyossági fokuknak megfelelően értékelni kell.
A tenyésztésből önmagukban kizáró okok:
- Egy vagy mindkét here hiánya.
- Fogzáródási hibák (csak az ollós harapás az elfogadott, a harapófogós nem. (Harapófogó harapásról akkor beszélünk, ha legalább két metszőfog tétre harap.)
- Örökletes betegség: Terhelt csípő, Displasia, Etrópium és Entrópium, stb.
- A következő hibák közül egy vagy több jelentkezése korlátozást ill. felfüggesztést vonhat maga után:
- viselkedési hibák (agresszivitás, túlzott félénkség)
- jelentékeny pigment hiány, szőrhiány

4. 1. 9. Felfüggesztések
Felfüggesztések lehetnek, ha várható hogy egy megállapított hiba a felfüggesztés idején belül megszűnik. Ha egy kutyát felfüggesztettek ugyanabból az okból második alkalommal nem lehet felfüggeszteni. Ebben az esetben nem kap tenyésztési engedélyt.

4.1.10.Ideiglenes tenyésztésbe vétel
(azaz bizonyos ideig korlátozva van a tenyésztése)
Ideiglenes tenyésztési engedély időtartam- vagy alomszám korlátozással adható.

Amiről az NVK Egyesület Tenyésztési Szabályzata nem rendelkezik az FCI és a MEOE Tenyésztési Szabályzatai az irányadóak.